2015. november 10., kedd

Túlság

Tegnap nagyon elgurult a gyógyszerem.  Valaki ugyanis azt találta mondani , hogy túlérzékeny vagyok. Mert mi az hogy túl? Mi az hogy valaki túl okos, túl kedves, túl segítőkész, vagy akár túl vidám, túl kreatív túl komoly, túl álmodozó ?
Mi az hogy TÚL? Van egy egyetemleges műszer, ami mindenkit egyértelműen beazonosít? Van egy --tól -ig skála, amelyik megmondja , hogy a világ szerint ki az aki belefér a nomális tartományba és ki az aki túllóg rajta? És akinél kileng a mutató,  az már szégyelnivaló, mert nem fér bele abba a kis kockába ,ahová kellene? Mindenhol ugyanaz a skála van a világban? Ki van valahová függesztve, vagy valamelyik tankönyvben tanultunk , csak már nem emlékszem rá?
Nem lehet, hogy ez inkább annak a skálája, aki éppen mondja? Nem lehet, hogy a túl érzékeny mindőssze azt jelenti, érzékenyebb mint te? És ez most neked nem volt kellemes? Semmi baj, ha segítek, meghallgatlak, ha átérzem a problémát, de ha könnyebben megbántódom, akkor már kileng a mutató? Szerintem a világot azok viszik előre akik kilengenek a normál tartományon kívűlre.
A szoftverfejlesztőknél van egy általános mondás, ha az ügyfél olyan jelenséget észlel ami eltér az eredeti leírástól, de a program működését nem befolyásolja: " it's not a bug it is a feature! " Ez egy hasznos tulajdonság,  nem hiba . Tehát igen, lehet , hogy érzékenyebb vagyok mint te kedves olvasó , de ez jól is van igy, köszönöm.  Örülök neki, és szeretem , hogy igy van, még akkor is ha ez esetleg nem mindig kellemes.  Ne hagyjátok, hogy rosszul érintsen, ha bárki azt mondja rátok, hogy túl valamilyenek vagytok, legyetek büszkék rá! Attól vagytok azok akik. Its not a bug its a feature!


2015. november 6., péntek

Panasz Malac

Ma a munkahelyemen megalakítottuk a panasz malac klubot. Gondolkoztál már azon, hogy a negatív gondolatok mennyi energiát szívnak el, és csak attól , hogy a gondolatokat pozitivan formázzuk meg, máris kevésbé ülnek rá a kedélyállapotunkra?
Jó dolognak tűnik a puffogás, divatos szóval a ventillálás de nem használ semmit. Az állandó panasz, a puffogás mások feletti itélkezés nem más mint mentális környezetszennyezés. És kinek ártasz ilyenkor legjobban? Saját magadnak.
Egy adott dolog megtörténik , akár akarod akár nem, de te dönthetsz arról hogy annak a pozitív vagy a negatív oldalát emeled ki.
És tudod mi legjobb? MŰKÖDIK !
Ugyanaz a történet kétféle befejezéssel mindkettőt próbáltam már, melyik tetszik jobban? Te dönthetsz!
Egy forró nyári hétvégén arra készültünk, hogy levisszük a gyerekeket a Balatonra, ott maradunk hétfőn , majd ők nyaralnak tovább, mi meg tűzünk vissza dolgozni Pestre.
Bepakoltuk, a fürdőruhákat, a napszemüveget , szalmakalapot, a naptejet, a csini rucit, a homokjátékot, a gumimatracot, a gyerekeket  a nagymamát és elindultunk. És mi lett? Pest vasárnap délután  39 fok a frizura már nem tart. Hirtelen sűrű fekete füst tör elő a motorháztető alól és csak úgy dől be az utastérbe a szellőzön át. Lerobbantunk. A  gyerekek nyűgösek és szomjasak és melegük van. Ugrott a Balatoni hétvége. Automentő , szervíz, biztosító, sok idő és pénz ment rá a kalandra.
Morcos és csalódott voltam, és haragudtam a világra mert keresztbe tett, a régen várt közös programnak. Undok voltam mindenkivel aki vígasztalni próbált és azon panaszkodtam, hogy nekik könnyű, de nekem milyen nehéz , és mindig velem történik valami szerencsétlenség és egész nyáron dolgozom a betondzsungelben, és mire szabira megyek már biztos esni fog egész végig, És még ennyi sem sikerül hogy egy hétvégét a Balcsin nyaraljak.
Ugye ismerős? Lehet más befejezése a mesének? LEHET!
Még aznap este leírtam a jó dolgokat amik aznap történtek velem, hogy el ne felejtsem:
Vasárnap délután felpakoltuk a gyerekeket, majd a nagymamát , de  alig indultunk el , az autó őrülten füstölni kezdett. Pest 39 fok árnyékban . Innen minden arről szólt milyen szerencsénk is van. Ahol lerobbantunk volt egy pizzabüfé, kedves és segitőkész srácokkal , akik kérés nélkül hoztak inni a gyerekeknek . Az okostelom nálam volt és fel volt töltve. ( ez önmagában ritka eset vasárnap délutánJ), ki tudtuk rajta keresni a januárban kötött assistance biztosítás minden fontos részletét, nem utolsósorban volt ilyenünk. A gyerekeket a nagymamával elküldtük vonattal , és volt egy amit kényelmesen elértek, és a nagy kaland után fél tizre ágyban voltak lenn a Balatonon. A metrómegálló mellett robbantunk le, nem az autópálya szélén  a tűző napon ahol semmi árnyék sincs,  csak százharminccal húznak el az autók és nincs alternatív útvonal. Az autómentő ahogy igérte pontban 45 perc múlva befutott, elvitt abba szervizbe ahova kértük ,mindezt ingyen  és utána még a városba is visszavitt minket és letett a vonatunknál ami tiz percen belül indult hazafelé. Azt már nem is mondom, hogy a biztosító odatelefonált a szervízbe, és az őr már nyitotta is a kaput mire odaértünk.  Ezenkívül vasárnap egymást érték a balesetek az M7-en mindkét irányban, és nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy  az égiek vigyáztak így ránk. Hétfőn ha már szabin voltunk és otthon ragadtunk ,béreltünk egy kenut és egy csodálatos napot töltöttünk kettesben a DunánJ)))))

2015. november 5., csütörtök

Serendipity

Ma a serendipity -ről mesélek nektek.
Szóval először Scott Dinsmore-tol hallottam ezt a szót, aztán másodszor is tőle, meg harmadszor is. Meg is néztem mindig a szótárban mit jelent, hiszen fontos volt a szövegben ,de képtelen voltam agyban összerakni mit is jelent.
Aztán meg is találtam a lefordíthatatlan angol kifejezések gyüjteményében.
Közelítőleg , a véletlen felfedezésekre való képességet jelenti. Olyan megismerési pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire, annak ellenére, hogy az adott dolognak számára azelőtt nem volt semmi jelentősége. Rengeteg példa van rá a tudományban is, külön Wikipedia oldal van szentelve rá. Az egyik legismertebb példa a véletlenszerű felfedezésre Alexander Fleming felfedezése, a penicillin, azaz az első tudatosan készített antibiotikum. Felfedezéshez az vezetett, hogy Fleming az általa tenyésztett baktériumkultúrák egyikében elpusztult baktériumokat vett észre, amit egy véletlenül odakerült penészgomba okozott. Korábbi kísérletei és mások ezen a nyomon történő kutatásai vezettek el az első antibiotikum-gyógyszerig, Mindig zseninek tartottam Fleminget ezért a képességéért hogy észrevette az ebben rejlő hatalmas lehetőséget.
 A szót Horace Walpole író fabrikálta a 'Serendip három hercege' c. régi perzsa mese alapján. A három kis szereplő, a királyi hercegek vándorlásaik során rendre váratlan felfedezéseket tesznek, véletlenül és bölcs belátásuk révén folyton olyan dolgokat fedeztek fel, amelyeket nem is kerestek Kalandjaik helyszíne Serendip (Sri Lanka arab neve) innen a szó eredete.
 A nap minden percében tanulhatunk újat, inspirálódhatunk,  ha nyitott szemmel, füllel, és szívvel járunk a világban. Egy mondat ami megmozgat valamit és további gondolkodásra serkent, egy érdekes történet egy találkozás, valami amit láttunk ami segítségével felvedezhetünk egy addig rejtett de nyilvánvaló összefüggést.

2015. október 31., szombat

tűzvarázslat

Megkérdezték tőlem mi is az amivel foglalkozom. Az NLP egy gyufásdoboz, feleltem. Minden egyes szál gyufa egy eszköz, egy  gyakorlat,  egy  módszer ,  ami önmagában képes arra , hogy bevilágitsa a teret körülötted, ha rád nehezedik a sötét, és nem találod az utadat, vagy vidám fényével erőt adjon, ha körbevesz a néma szürkeség . Ez a doboz gyufa képes arra is, hogy  hatalmas tüzet gyújts vele a lelkedben. A gyufásdoboz mindig veled lehet, elfér a zsebedben és bármikor lángra lobbanthatod bármelyik szálát, amikor csak szükségét érzed. Tavasszal a kiskertekben , gazdaságokban, "elégetik a telet" . Mindent rádobnak a tűzre, ami nem kell már, elszáradt levelet, tavalyi gizgazt, szemetet, hogy nyomában új élet születhessen. Igy dobjuk rá mi is gátló hiedelmeinket, fóbiáinkat , kudarcainkat erre a tűzre,  hogy a bennünk rejlő álmok és célok kibújhassanak a föld alól és virágba borulhassanak.

2015. október 24., szombat

Bántják a kicsit

Ma arról kellene irnom mi tesz dühössé. Kiváncsi leszek változott-e ez május óta.
Szóval leginkább az dühít ha valaki kinyilatkoztatásszerűen "megmondja a tutit". Miért csak az , csak úgy a jó? Annyi megoldás van, annyi lehetőség!
Az is kivágja a biztosítékot , ha egy gyereket  megszégyenítenek , megaláznak , szóban bántanak. Na erre tényleg ölni tudnék! Azt egy ekkora gyereknek már tudni kell! Igy nem viselkedünk! De ügyetlen vagy!  Ha valakinek elég sokáig mondják, hogy buta vagy idióta az előbb utóbb el is fogja hinni. Aztán jöhetnek a küzdelmek és sikertelenség és jó esetben az átformálások felnőtkorban!
A másik is iskolás düh, miért van rendben az ha a nagyobb gyerekek folyton inzultálják a kisebbeket?
Csúnyákat mondanak rájuk, lökdösik őket, el is gáncsolják, megütik. Semmi komoly ááá , nem is fájt annyira. Szerintem ez nem pénz kérdés, még csak nem is a túlterhelt tanárok újabb feladata, ez kultura kérdése. Ahogy egy vállalat is leszögezi saját értékeit, kialakítja a cég kulturáját amihez igazodik, igy egy iskolának is ezt kellene tennie. Akik most elsősök , és nemrég még csillogó tiszta szemmel indultak az évnyitóra, már megtanulták az első leckéket, a tanteremben és azon kívül is.  Mit tanulnak meg? Az erősebb az úr , aki gyengébb és áldozattá válik az az ő hibája.  Hol van a másik tisztelete, szeretete, elfogadása. Hol van az összetartás? Nemsokára már maguk is felsősök lesznek. Hogyan fognak ők viselkedni, a náluk kisebbekkel? Zero tolerance az iskolai erőszakra!

2015. október 23., péntek

Mostanában ami leginkább foglalkoztat, az ,hogy gyermekkorban az iskolában , otthon  belénk épitett gátlásaink, korlátozó hiedelmeket, énkép zavarokat hogy lehetne még gyerekkorban kezelni. Nem azokra a gyerekekre gondolok , akikkel pszichologus kezel, hanem az egészségesekre, akik látszólag rendben vannak, semmi "különös " baj nincs velük csak mire felnőnek egy hatalmas batyut cipelnek. Foglalkoztatnak  a mérgező szavak, a szégyen a szidás a csúfolás. Jaj de hülye vagyok ezt nem is így kell !-kiálltunk fel nem egyszer és eszünkbe se jut , hogy ezzel még magunkat is mérgezzük. Egy felnőtt megtalálhatja a számára legjobb önfejlesztő utat, de mit tehet egy gyerek? Hogy segithetünk neki, amikor hat éves korától egyedül kell helytállnia egy idegen világban? Tudom erre valók a szakemberek, és tegyék is a dolgukat , nem akarok belekontárkodni, az út ami engem érdekel a mesék világa. A mesékben minden lehetséges, a legkisebb királyfi mindig győz , és elnyeri a szépséges királylány kezét. Egy olyan világ ahol a bátorság és a jóság mindig felülkerekedik a rosszon. Elkezdtem tehát egy metaforairó tanfolyamot , hogy megtanuljak gyógyító meséket írni, ami segít azonosulni a főhőssel és másként látni a problémát , és ha a sárkányt sikerül megszelidíteni a fejünkben az hatással lesz  a valós életünkre is.  Kapunk vicces feladatokat amiből majd megosztok párat . Mert mi is a metafora? Egy olyan hasonlat, amikor két látszólag teljesen össze nem illő dolgot kapcsol össze  ,hogy az egyik segítségével írja le a másikat.
Például,  mi a az összefüggés a bátorság és az ördöglakat között?
Sokat kell dolgozni azon, hogy megtaláld a nyitját, de kiutat mutat a legkacifántosabb helyzetben is. Vagy a hazugság meg az autózás között? A hazugság olyan mint az autózás. Hamar kifogy a benzin és akkor hiába volt csilivili a külseje, nem egy tovább.
Remélem hamarosan a királyfikról is tanulunk és a sárkányokról. Már várom:-)

2015. május 29., péntek

Ha több időd van több energiád is lesz?


A múltkoriban beszélgettünk, ami szöget ütött a fejembe. Arról volt szó, hogy hiába változott a munkaidőm ,  több időm lett ugyan a családomra az igaz, de nem lett több energiám. Hát nem lett. Tudom. Ugyanaz a munka, ugyanaz a munkahely, ugyanaz a pörgés, ugyanaz a stressz, ugyanaz kultura csak napi 2 órával kevesebb ideig. Miért szívna le kevésbé? (Na jó egy egészen kicsit azért kevésbé) Zseniális megfigyelés. Mindig is tudtam, hogy így van, de nem tudtam volna igy összerakni.
   Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden jó dolog ami történik (vagy nem történik velünk) csak és kizárólag az idő függvénye, vagyis hogy mennyire érünk rá.
Tévedés! Persze van kapcsolat az idő és az energia között de nem ennyire lineáris.
Hányszor mondom én is: "Nincs rá időm ! " Ugye milyen ismerős? Ehelyett inkább azt kellene mondani, nincs rá energiám!
      Energiánk nem attól lesz , hogy több időnk szabadul fel , hanem attól hogy olyan dolgokkal foglalkozunk ami számunkra energiát termel. Ami fontos nekünk, legyen az bármi is .Nem csinálni semmit, nem is kerül energiába, viszont a tétlenség önmagában nagyon is fogyasztja. Hiába van több időm, ha csak telik egyik nap a másik után  anélkül hogy kezdenék vele bármit is.
Belefogni valamibe, kezdeményezni, mozgásban maradni rengeteg befektetett energiába kerül, de sokszorosan megtérül! Na ezt kezdem már látni is. 

2015. május 25., hétfő

Legjobb , én ugyan már!

Hiszem hogy mindenki a legjobb valamiben.
A kétszeres Nobel díjas Marie Curie irta: ” Hinnünk kell, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és azt a valamit bármi áron is el kell érnünk. „  OK eddig jó. Mindenki szeretne szenvedélyvezérelt életet élni és azt csinálni amire született. Ok . De ugye élni is kell valamiből. Rezsit fizetni, kaját ruhát venni stb. Igy hát mi a vége?  Túléljük a hetet és élvezzük az estéket meg a hétvégéket. Ennyi lenne az élet ? Nem hiszem. Szerencsére manapság van más út is mint lehúzni egy vállalatnál 8-10 órát naponta, munka helyett „ csak” azt csinálni  amihez igazán értünk  amire születtünk.  Na erre hajtok most.  Jó de itt a masodik kérdés, miben is vagyok én jó? Honnan lehet azt tudni? Nem vagyok élsportoló, híres művész vagy tudós, csak amolyan átlagos képességű . Jó vagyok hallgatásból, jó vagyok problémamegoldásból. Jó vagyok abban hogy vészhelyzetekben helyén az eszem és a szivem. Szenvedélyesen érdekelnek az emberek. Érdekel , hogy megtaláljam bennük a legjobbat, hogy segitsek kibontakozni milyenek is valójában. Annyira sokszínűek vagyunk. Annyit tudunk tanulni egymástól. Számomra a leginspirálóbb dolog ha valaki teljesen azonos önmagával. A tetteiben a viselkedésében a kinézeteiben. Harmóniában van a világgal de legfőképpen önmagával. Ezt keresem magamban, és ezt szeretnék segíteni megtalálni másokban. 

2015. május 20., szerda

Hajnali kávé rózsaillatban

Na jó, ma arról irok mi az ami igazán felmérgesít. Az ha valaki nem akar változni. A kifogások. A panasz. A halogatás. Sőt ! A visszahúzás. Dögöljön meg inkább a szomszéd tehene is!  Nehogy már ő jól érezze magát. Ja és az á neked könnyű! Na persze .
Mélységesen hiszek abban hogy mindenki tud változni ha akar, és pontosan csak egy gondolat választja el attól hogy jobban érezze magát. És abban is hiszek, hogy mindez csak rajtunk múlik.


2015. május 19., kedd

kezdetek

Sziasztok. Megnyitottam a blogomat. Jelenleg még a technikai akadályok legyűrésén dolgozom , de hamarosan ujra jövök